Rólunk
Kerekdomb Fesztivál – a tökéletes őszindítás koncertekkel, borokkal, színházzal és
irodalommal
Minden év szeptemberében Tállya szőlőskertjei és pincészetei megtelnek zenével,
irodalommal, színházzal, na meg természetesen különleges borkóstoló programokkal a
Kerekdomb Fesztiválon.
Tállya Európa mértani közepe, az UNESCO világörökség részét képező Tokaji Borvidék
gyönyörű ékszerdoboza szeptemberenként nemcsak az őszi falevelek miatt pompázik ezer
színben. A Kerekdomb Fesztivál összehozza a kultúra, az aktív programok és a borok
kedvelőit bemutatva a három nap alatt a település szépségeit és értékeit. Napközben a
látogatók e-bike és evezős túrákon vehetnek részt, felfedezhetik a közeli dűlőket vagy éppen
Tállya történelmével ismerkedhetnek meg, de beülhetnek egy izgalmas színházi vagy
irodalmi előadásra, filmre vagy éppen borkóstolóra is. Esténként pedig a kedvenc zenekaraid
lépnek színpadra a Vincellér Színpadnál, hogy a fesztiválozók végigtáncolhassák a
bormámoros éjszakákat.
A Kerekdomb Fesztivált a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány rendezi meg 2016 óta.
Az Egyesület azzal a céllal indította útjára a fesztivált, hogy a Művészetek Völgyéhez
hasonlóan az ország keleti, észak-keleti régiójában is meghonosítson egy olyan
összművészeti fesztivált, amely hiánypótló rendezvényként látogatókat, érdeklődőket tud
hozni a hegyaljai régióba és felpezsdíti a tállyai vérkeringést.
UTAZÁS
SZÁLLÁS
Kedves Érdeklődő!
Szállással kapcsolatban a szallas@kerekdombfeszt.hu e-mail címen érdeklődj! Érdemes időben szállást foglalni, a környező települések szállásait is megnézni.
Szállásfoglalás:
Varga-Knizner Petra | tel.: +36 (30) 2462468
SÁTRAZZ TÁLLYÁN!
A tállyai Promenádon összesen 100 sátorhely keresi lelkes gazdáját. Sátrazhatsz egyedül, vagy akár párban is! Annak érdekében, hogy minél többen részesülhessenek a fesztivál ideje alatt a szolgáltatás örömeiben, a Kerekdomb csapata „a két fő egy sátor” elhelyezést támogatja. Ha párban érkezel, 1.500 Ft/fő/éj áron vásárolhatod meg sátorjegyedet. Amennyiben mégis inkább egyedül sátraznál, sátorhelyedet 2.500 Ft/fő/éj áron válthatod meg. A vizesblokk használatát minden sátrazó igénybe veheti. Online megvásárolható sátorjegyek már elérhetőek a TIXA oldalán.
Felhívjuk minden kedves látogató figyelmét, hogy a sátrazóhelyek kizárólag a csütörtöki naptól kezdődően foglalhatóak el. A megvásárolt sátorjegyeket a helyszínen érvényes karszalagra kell váltani az információs és jegyvásárlási ponton. A kempingbe érvényes karszalagokat a kemping bejáratánál munkatársaink ellenőrzik. A sátrazóhely erre kijelölt területén minden nap 08.00-tól kezdődően lehet leverni a sátrakat. Abban az esetben, ha valakinek már nincs érvényes sátorjegye (és sátorhelye) a kempinget az adott napon 11 óráig köteles elhagyni az ott sátrazó látogató. Köszönjük, ha a házirend betartásával segíted munkánkat.
Helyben elérhető, szállással kapcsolatos kérdéseket és foglalási igényeket az alábbi elérhetőségeken várjuk:
szallas@kerekdombfeszt.hu | Varga-Knizner Petra | tel.: +36 (30) 246-2468
TÁLLYA
Tállya története
A XIII. században, a tatárjárás után betelepített vallon telepesek az erdőket kiirtották (taille: vágás, irtás) és valószínűleg ebből alakult ki a település neve, amely névmagyarázataként fogható fel.
Az 1562-i tridenti zsinaton IV. Pius pápa eképpen emlékezett meg: “Summum Pontificem talia vina decent!”, ami a szellemes latin szójáték szerint annyit tesz, hogy “Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál! “1631-ben Ferdinánd városi címet adott Tállyának, az így kialakuló városfejlődés mellett, a századok folyamán lehetővé vált, hogy a település részese lehetett fontos társadalmi eseményeknek.
Az 1784-es országos népszámlálás eredményeképpen, Tállya Zemplén vármegye legnépesebb városa volt. Ebben az időben Tállya rendelkezett a legnagyobb szőlőtermő területtel, és a település kiváló borai számtalan költőt és egyházi személyiséget is megihlettek. A település életében meghatározó szerepet töltött be a Rákóczi család, amely e helyet tekintette főhadiszállásának. Számos régi emlék látható a településen ami az akkori időket idézi.
Későbbi századokban is fontos szerepet töltött be Tállya a környező települések életében. Itt komponálta műveit Lavotta János, a híres hegedűművész, akinek verbunkosait ma is számos helyen hallhatja a műértő, és zeneszerető közönség. 1802-ben itt keresztelték meg Kossuth Lajost, az első szabad magyar kormány egykori pénzügyminiszterét is.
A település azonban mégis a szőlő és bortermelési hagyományaival vált ismertté. Tállyához és a környező településekhez nagyvonalú volt a természet. A hegyoldalakat borító vulkanikus riolittufa döntően meghatározta a település környezetében az évszázadok során kialakult szőlőtermesztés hagyományát. A termőterület különlegességét a (riolit, szeolit, trachit, lösz), a napsütötte déli lejtők és az egyedi mikroklíma adja. Az egyedi mikroklíma amely a legkedvezőbb feltételeit teremtette meg a szőlő természetes cukortartalmának a kialakulásában, valamint kedvező hatást váltott ki az aszúsodás elindulásának, ami a borvidék és Tállya hírnevét is elvitték a nagyvilágba.
Az évszázadok alatt kinemesített hagyományos hegyaljai szőlőfajták mint a furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, zéta, és kövérszőlő, és a borok érlelésére szolgáló riolittufába vájt pincék mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy Tállya méltán viselhesse immár 2002-től az UNESCO által neki adományozott Világörökségi címet, mint a Tokaji Borvidék része.
Forrás: tallya.hu